Az abortusz szabályozása Magyarországon – elméleti és gyakorlati áttekintés
Ez a fejezet egy rövid betekintést nyújt a magyar szabályozás részleteibe, megvizsgálva az abortuszt szabályozó törvényt, valamint a gyakorlati tapasztalatokat is.
4.1 A jelenlegi magyar szabályozás elméletben
Magyarországon az abortuszhoz való hozzáférést a magzati élet védelméről szóló 1992.évi LXXIX. törvény szabályozza. Ehhez tartozik egy úgynevezett végrehajtási rendelet1, amely a 32/1992 (XII. 23.) NM címet viseli.
A törvény leírja, hogy főszabály szerint a terhesség a 12. hétig megszakítható négy esetben.
1, Ha a terhes nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja. Ez azt jelenti, hogy a nő élete veszélybe kerülne a terhesség kihordásával2. Az okot ilyen esetben két, szakmailag illetékes szakorvosnak kell egybehangzóan megállapítania és a beavatkozást anélkül elvégzik, hogy a nőnek külön kérvényt kellene benyújtania az abortuszra.
2, Ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved. Ahhoz, hogy erre az indokra hivatkozva elvégezzék a terhességmegszakítást, egy genetikai tanácsadó, vagy a prenatális diagnosztikai központ, és / vagy a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzóan kell, hogy megállapítsák a károsodást. Erre az indokra hivatkozva sem kell a nőnek külön, írásos kérvényt benyújtani a beavatkozásra.
3, Ha a terhesség bűncselekmény következménye. Ennél az esetnél fontos megvizsgálni, hogy magyar kontextusban mit jelent pontosan bebizonyítani, hogy a terhesség bűncselekmény következménye. A rendelet kimondja, hogy a terhes nőnek a nyomozó hatóság által kiadott, a bűncselekmény megtörténtéről vagy annak alapos gyanújáról szóló igazolást kell bemutatnia a Családvédelmi Szolgálat munkatársának. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mielőtt egy nő benyújtja az abortuszra vonatkozó kérelmet a Családvédelmi Szolgálathoz (továbbiakban CSVSZ), el kell mennie a rendőrségre, ahol feljelentést kell tennie - azonban a feljelentés megtétele önmagában nem elég, mert a szöveg úgy fogalmaz, hogy a rendőrségnek igazolnia kell, hogy az erőszak vagy megtörtént vagy nagyon alapos gyanúja van, hogy megtörtént.
Jelenleg Magyarországon eleve óriási a látencia a szexuális erőszak esetek tekintetében. Kutatások szerint Magyarországon a szexuális erőszak látenciája 415-szörös, azaz minden regisztrált szexuális erőszak esetre 415 olyan eset jut, amit nem jelentenek a rendőrségen3. Ez azt jelenti, hogy a megtörtént esetek csak egy nagyon kicsi töredéke derül ki, kerül a rendőrség elé, mert sokan, – teljesen jogosan – félve a bánásmódtól amit a rendőrségen és később a bíróságon tapasztalnak, nem tesznek feljelentést. A rendszer és a társadalom amiben élünk nagyon áldozathibáztató: “biztos részeg volt”, “minek mászkált egyedül”, “máskor majd nem vesz fel kirívó ruhát”. Ezek a gyakran hallott mondatok azon kívül, hogy iszonyú érzéketlenek és nőgyűlölőek, ráadásul hatalmas tévhiteken is alapszanak, mert statisztikákból tudjuk, hogy a legtöbb szexuális erőszakot nők ellen olyan férfiak követik el, akiket ismernek, közel a lakóhelyükhöz vagy éppen a lakóhelyükön. Továbbá, az erőszakért mindig az elkövető a felelős. Nincs olyan “viselkedés” vagy “ruházat” vagy körülmény, ami bárkit is felhatalmaz, hogy erőszakosan viselkedjen a másik féllel.
Ezeken a nehézségeken túl rengeteg úgynevezett szürke zóna van, aminek az esetében a mai Magyarországon szinte lehetetlen lenne bizonyítani, hogy valakit szexuális erőszak ért. Például a “stealthing”-nek nevezett cselekedet, amikor a férfi a partnere tudta nélkül, titokban eltávolítja az óvszert, a szexuális erőszak egy fajtája és nagyon könnyen vezethet nem kívánt terhességhez. Szexuális erőszak ugyanúgy megtörténhet házasságon, párkapcsolaton belül, sőt, amikor valakit belekényszerítenek, belezsarolnak a szexbe, vagy addig piszkálják, amíg végül igent mond. Ezek mind az erőszak fajtái és nem pedig kölcsönös lelkesedésen és beleegyezésen alapuló szexuális aktusok. Ezek mind olyan helyzetek, amik végződhetnek nem kívánt terhességgel, azonban ezeket a magyar jogrendszerben erőszakként bizonyítani nagyon nehéz. Így amikor legközelebb azt halljuk különböző képviselőktől, hogy az abortuszok csak 1%-a történik erőszak miatt, gondoljuk át, hogy min kell keresztül mennie egy nőnek, hogy bizonyítsa, vele valóban erőszak történt. Sok esetben inkább a negyedik okra hivatkozva fogja megszakítani terhességét.
4, Az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. Ez a leggyakoribb hivatkozási alap, amire az abortuszt igénylő nők támaszkodni tudnak. A törvényi definíció szerint súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. Fontos! Alapvető joga a terhes nőknek, hogy senki nem vizsgálhatja és kérdőjelezheti meg, hogy a „válsághelyzetet” mi indokolja, vagy hogy ez mit jelent pontosan. A súlyos válsághelyzet kinyilvánítása annyit jelent, hogy a nő aláírja a terhességmegszakítási kérőlapot.
Amennyiben válsághelyzetre hivatkozva kéri valaki a terhességmegszakítást, azt írásban kell megtenni. Ehhez szükséges a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás (2022.szeptember 15. óta ez az igazolás nemcsak a terhesség hosszát tartalmazza, hanem azt is, hogy az egészségügyi szolgáltató a nő számára egyértelműen azonosítható módon bemutatta a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt) és a súlyos válsághelyzet kinyilvánítása (ezt mindössze egy aláírással szükséges igazolni). A kérelmet a jelenlegi szabályok szerint személyesen kell a Családvédelmi Szolgálat munkatársa előtt előterjeszteni.
A jogszabály következő részeiben előírja, hogy a terhességmegszakításra váró nőknek két alkalommal kell megjelennie a Családvédelmi Szolgálatnál kötelező tanácsadásra. A törvény alapján a két konzultáció között három napnak kell eltelnie, ami egy várakozási idő. Az első konzultáció a terhesség megtartására irányul, a védőnő felvilágosítást kell hogy adjon a terhesség megtartása esetén elérhető állami és nem állami pénzügyi juttatásokról, az örökbeadás lehetőségeiről, a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, a terhességmegszakítás veszélyeiről. A minimum három várakozási napot követő második tanácsadáson a védőnő felvilágosítást nyújt az abortusz jogi kereteiről, módjáról, körülményeiről és a beavatkozást végző intézményekről.
Ezek után a terhes nőnek 8 napja van, hogy megjelenjen az abortuszát elvégző kórházban.
4.2 A magyar szabályozás gyakorlati vonatkozásai
Az előző fejezetben ismertetett elméleti szabályozás alapján az az érzésünk lehet, hogy a magyar abortuszszabályozás megengedő és – akár más kelet-közép-európai országokhoz képest – a beavatkozás könnyen hozzáférhető. Egyrészről, sajnos a gyakorlatban nem ez a tapasztalat, másrészt fontos, hogy ahelyett, hogy például Lengyelországot hoznánk fel példának, ahol a kormány inkább végignézi, hogy a lengyel nők belehalnak a szabályozásba, inkább olyan észak- és nyugat európai országokat vegyünk példának, ahol széles körben elérhető a gyógyszeres és műtéti abortusz is és közben jóval alacsonyabb a terhességmegszakítások száma mint Magyarországon4.
A valóságban azt tapasztalhatjuk, hogy Magyarországon a konzervatív országokat nagyon követő trendek figyelhetők meg. A kormány a 2010-es évek óta következetesen abortuszellenes kommunikációt folytat és lopakodva szigorítja az abortuszhoz való hozzáférést. 2012 óta betiltották az abortusztabletta forgalmazását; a műtét előtt előírt kötelező konzultációkon – amire ügyfeleink visszajelzései szerint egyre nehezebb időben időpontot kapni a családvédelmi szolgálattól – rendszeresen megszégyenítik és megpróbálják lebeszélni a terhességmegszakításra váró nőket; nőgyógyászok beszámolói szerint pedig a műtét során a méhszáj tágítását gyógyszer helyett fájdalmas módon, mechanikai eszközökkel végzik. 2022. szeptemberében Pintér Sándor szigorította az abortusztörvény végrehajtási rendeletét: ettől kezdve az egészségügyi szolgáltató köteles kiállítani egy igazolást arról, hogy az abortuszra váró nő számára egyértelműen azonosítható módon bemutatta a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt.
4.3 A prevenció fontossága
Bár biztonságos abortuszra mindig szükség lesz, a terhességmegszakítások száma a nem kívánt terhességek megelőzésével csökkenthető. Ez egyrészt a fogamzásgátló eszközök mindenki számára hozzáférhetővé tételével, másrészt a korszerű, átfogó szexuális felvilágosítással érhető el. Magyarországon jelenleg egyik feltétel sem adott: a fogamzásgátló eszközöket nem támogatja a társadalombiztosítás, az iskola szexedukáció pedig csak elvétve létezik.
2021 nyarán a parlament elfogadta az úgynevezett “pedofiltörvényként” elhíresült javaslatot, amely kimondja, hogy “szexuális kultúrával,
nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel” kapcsolatos foglalkozásokat csak “nyilvántartásba vett” szervezetek tarthatnak, azonban a nyilvántartás 2022 végéig sem készült el – ez pedig jelentősen megnehezíti a szexuális neveléssel és erőszak-megelőzéssel foglalkozó civilek munkáját. A Patent Egyesület a NANE Egyesülettel közösen 2019 óta szervez komplex felvilágosító és erőszak-megelőző foglalkozásokat fiataloknak. A program célja, hogy a fiatalok ítélkezésmentes környezetben oszthassák meg a kérdéseiket és aggodalmaikat, és eszközöket kapjanak ahhoz, hogy erőszakmentes, egyenlőségen és kölcsönösségen alapuló szexuális életet éljenek, és megkérdőjelezhessék a média és a pornó által közvetített káros üzeneteket. Fontos, hogy információkat kapjanak a fogamzásgátlásról, és megtanulják, hogy a nem kívánt terhesség és a nemi betegségek megelőzése a partnerek közös felelőssége. Az abortuszról való oktatás része kell, hogy legyen a szexuális felvilágosításnak: egyrészt megfelelő információkat kell adni az eljárásról,
másrészt ellensúlyozni kell a bűntudatkeltést, amely a kamaszokat is eléri.
1 Erről sokat lehetett hallani 2022 szeptember 15 körül, amikor Pintér Sándor mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül egy változtatást eszközölt a rendeletben és belefoglalta, hogy a terhességmegszakítást kérelmező nőknek meg kell hallgatni a magzati szívhangot.
2 Fontos megjegyezni, hogy a nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve abban az esetben, ha a magzat nem maradna életben a szülést követően, a terhesség időtartamától függetlenül végezhető el a terhesség-megszakítás.
3 Nők elleni erőszak az adatok tükrében FRA- népesség-bűnügyi statisztikák (2015) https://nokjoga.hu/wp-content/uploads/nane-fra-nepesseg-enyubs-final-2014-w-w-2015jun19.pdf
4 Number of abortion procedures performed in European countries in 2018 https://www.statista.com/statistics/866423/abortion-rate-europe/