Tények és tévhitek az abortuszról

Az abortusztilalom nem vezet népességnövekedéshez, hiszen az abortusztilalom nem befolyásolja a nők gyermekvállalási kedvét és hajlandóságát vagy azt, hogy hány nőnek van szüksége abortuszra. Azokban az országokban, ahol az abortuszt betiltották, nem nőtt meg a tilalom következtében a születések száma. Erre nagyon jó példaként szolgál Lengyelország, ahol 1950 óta nem volt olyan alacsony a születések száma, mint 2021-ben. Az országban az előző évhez képest 6.7 százalékkal csökkent a születések száma, pedig európai szinten is kivételesen szigorú az abortusz szabályozás¹.

Bár gyakran hallani, hogy az 1950-es években az abortusztilalom következtében növekedett Magyarország lakossága, a II. világháború után általános demográfiai jelenség volt számos európai országban és az Egyesült Államokban a gyermekvállalási kedv növekedése. A nők és párok, akik a világháború és az azt követő újjáépítés alatt elhalasztották a gyerekvállalást, ekkor, illetve az 1960-as években vállaltak gyereket. Vagyis nem a Ratkó-korszak szigorú abortusztilalma, hanem az elhalasztott gyerekvállalás okozta a növekedést.

^{1 Number of live births in Poland from 1950 to 2021 https://www.statista.com/statistics/957086/poland-number-of-live-births/}

Az abortusztilalom nem csökkenti az abortuszok számát, csak az illegális és veszélyes körülmények között elvégzett abortuszok számát növeli. Amikor a nők a terhességmegszakítás mellett döntenek, és nem jutnak legális abortuszhoz, arra kényszerülnek, hogy saját maguk idézzék elő a terhesség megszakítását, vagy tiltott abortuszhoz folyamodjanak, melyet gyakorta képzetlen egészségügyi dolgozók végeznek higiéniát nélkülöző körülmények között.

Összehasonlítva a világ különböző régióinak abortuszrátáit, az arányok nagyjából egyenlően alakulnak tekintet nélkül arra, hogy a jog mennyire megengedő. Ugyanakkor drámai különbségek vannak a megengedő és korlátozó szabályozással rendelkező régiók között abban a tekintetben, hogy mennyire van hozzáférése biztonságos, vagyis megfelelő szakértelemmel, eszközökkel és körülmények között végzett abortuszhoz a nőknek².

^{2 World Health Organization: Abortion https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/abortion}

A KSH 2016-ban kiadott egy statisztikát az abortuszhoz hozzáférő nőkről Magyarországon. Ebből kiderül, hogy az abortuszon átesett nők 26%-a gyermektelen, 74%-nak van már gyereke. Tehát, olyan nők mentek el a beavatkozásra, akik már anyák, így pontosan tudják, mivel jár egy terhesség kihordása és egy gyerek felnevelése. Ezen felül az ismételt (kettő vagy több abortuszon átesett) nők aránya is csaknem a felére esett 1990 óta. Ez azt jelenti, hogy szűkült azon nők köre, akiknek több abortusza is van³. 
Továbbá, ahogy az előző fejezetekből már kiderült, nagy naivitás azt gondolni, hogy ma Magyarországon egy nőnek könnyebb abortuszra menni, mint fogamzásgátlást használni. A jelenlegi szabályozás tesz róla, hogy ez egy kellemetlen, megalázó procedúra legyen. 
Ha valóban minden nő számára létezne a választás lehetősége, senkinek nem kellene az abortuszt választani.
Ha egy nő sorozatosan jelenik meg terhességmegszakításon, feltételezhető, hogy nem rendelkezhet a saját teste és reprodukciója felett. Ennek oka lehet, ha nem kapott megfelelő szexuális felvilágosítást, nem tudja, hogy működik a teste, nem fér hozzá megfelelő fogamzásgátló eszközhöz és/vagy a partnere nem hajlandó védekezni, esetleg bántalmazó kapcsolatban él. Ha egy orvos ilyet tapasztal, kötelessége felismerni a nő sérülékeny helyzetét és segítséget nyújtani neki.

^{3  KSH, Terhességmegszakítások: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/terhessegmegsz16.pdf}

A jelenleg elérhető kutatási eredmények alapján a képzett egészségügyi szakszemélyzet által, megfelelő módon és higiénés körülmények között végzett abortusz nem növeli a meddőség és a méhen kívüli terhesség kockázatát³ és nincs összefüggés a mellrák kialakulása és az abortusz között⁴. A megfelelő módszertannal végzett kutatások nem találtak összefüggést a 12. hét előtt vákummal végzett terhességmegszakítás és a későbbi terméketlenség vagy magzati rendellenességek között. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a szakszerű terhességmegszakítás az egyik legbiztonságosabb egészségügyi beavatkozás. Statisztikákat megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a fejlett országokban amíg a szülés halálozási rátája 1 a 15000-hez (tehát 15000 nőből 1 hal bele a szülésbe)⁵, addig a biztonságosan elvégzett gyógyszeres abortusz halálozási rátája kevesebb mint 1 a 100.000-hez⁶.

^{3 Frank, P., McNamee, R., Hannaford, P. C., Kay, C. R., & Hirsch, S. (1993). The effect of induced abortion on subsequent fertility. British journal of obstetrics and gynaecology, 100(6), 575–580.
4 Safe abortion: technical and policy guidance for health systems: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/70914/9789241548434_eng.pdf?sequence=1
5 Maternal mortality, WHO: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/maternal-mortality
6 Abortion related mortality: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4554338/}

Az abortuszhoz sokféle érzés kapcsolódhat: vannak nők, akik szomorúságot éreznek, vannak, akik megkönnyebbülést, de a pozitív és negatív érzések egyszerre is megjelenhetnek. Az, hogy az abortusz egyes nők számára traumatikus élmény lehet, összefüggésben áll azzal, hogy az abortusz tabutéma a társadalomban és rengeteg tévhit övezi, ezért a terhességmegszakítás mellett döntő nők gyakran nem kapnak megfelelő, empatikus támogatást a folyamat során. Sokukat éri sérelem az abortuszt megelőző két kötelező tanácsadáson⁶, de környezetük hozzáállása, az ismerősök és ismeretlen ítélkezése is hozzájárulhat ahhoz, hogy az abortuszt traumatikus élményként élik meg.  A szomorúság és a terhességmegszakításhoz kapcsolódó negatív érzések ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a nők megbánták volna a döntésüket – egy 2020-as kutatás szerint a nők 95%-a az abortusz után 5 évvel is úgy gondolja, hogy jó döntést hozott⁷. 

Az úgynevezett  „posztabortusz-szindróma” létezését egyetlen tudományos igényű, átfogó kutatás sem tudta alátámasztani. A megbízható, tudományos vizsgálatok éppen arra világítottak rá, hogy nem mutatható ki lényeges eltérés az abortuszon átesett és azon át nem esett nők hosszú távú pszichés állapotának alakulásában. Jó néhány tudományos vizsgálat felhívta arra a figyelmet, hogy a posztabortusz-szindróma kimutatása azért is hibás, mert az abortuszt megelőző mentális állapotot nem veszik figyelembe, így a nő beavatkozás utáni mentális problémáit kizárólag a terhességmegszakításnak tudják be, továbbá nem reflektálnak a fent említett környezeti tényezőkre sem⁸.

^{6 A PATENT Egyesület 2014-es kutatása szerint az abortuszt megelőző két kötelező tanácsadáson  a kutatásban résztvevő megkérdezetteket  az esetek 13%-ában érte sérelem (befolyásolás, hibáztatás, érzelmi nyomásgyakorlás); továbbá a megkérdezettek mintegy fele nem kapta meg az előírt mennyiségű és minőségű információt, tájékoztatást.
A kutatás anyaga elérhető a http://abortusz.info/kutatas/2014 oldalon.
7 Five years after abortion, nearly all women say it was the right decision, study finds: https://www.ucsf.edu/news/2020/01/416421/five-years-after-abortion-nearly-all-women-say-it-was-right-decision-study
8 Abortion and Mental Health: Myths and Realities: https://www.guttmacher.org/gpr/2006/08/abortion-and-mental-health-myths-and-realities}

Bár a magyar abortuszszabályozás papíron viszonylag megengedő, a gyakorlatban számos nehézséggel kell szembenézniük a terhességmegszakítás mellett döntő nőknek. A beavatkozás előtt részt kell venniük két kötelező tanácsadáson, amelyből az első alkalommal a családvédelmi szolgálat munkatársa köteles a terhesség kihordása mellett érvelni. A Patent Egyesület jogsegély-szolgálata ráadásul egyre gyakrabban kap visszajelzést arról, hogy a tanácsadásokra nem egyszerű időpontot foglalni, ezért előfordulhat, hogy valaki kicsúszik a 12 hetes határidőből. További nehezítő tényező, hogy az abortusz Magyarországon nem ingyenes: a terhességmegszakítás térítési díja 2022-ben 41.667 forint, és csak meghatározott esetekben igényelhető rá támogatás.